Munkaszerződés módosítása

A munkaszerződésben a munkáltatónak és munkavállalónak mindenképpen rögzítenie kell a munkavállaló munkakörét, személyi alapbérét és a munkavégzés helyét. Ezek bármelyikének megváltoztatása csak úgy lehetséges, ha az mindkét fél akaratából történik. Az egyik fél akaratának hiányában a munkaszerződés nem módosítható.

Munkakör módosítása

A munkavállaló azt a munkakört köteles csak ellátni, amelyre a jogviszonya létrejött. Általában külön munkaköri leírást adnak a munkáltatók, amely részletesen szabályozza, milyen feladatokat kell a dolgozónak ellátnia. Nem minősül a törvény szerint munkaszerződés módosításnak, ha a munkáltató arra utasítja a dolgozót, hogy eredeti munkaköre helyett vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is ellásson, ha az a dolgozóra nézve nem aránytalanul sérelmes. Ez az átirányítás azonban csak ideiglenes lehet, nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot.

Jogszerűen csak közös megegyezéssel kötelezhető arra a dolgozó, hogy véglegesen vagy tartósan munkaköri feladatokon kívüli munkát végezzen.

A személyi alapbér módosítása

A személyi alapbér meghatározása a munkaszerződés része. A személyi alapbér bármilyen módosítása csak közös megegyezéssel történhet. Ez alól kivételt képez, ha törvény meghatározza a minimálbér összegét, ebben az esetben az erre az összegre történő emelés szerződésmódosítást nem igényel, hiszen az alapbért itt a felek nem módosítják, hanem az a jogszabály rendelkezései alapján módosul.

Munkavégzés helyének módosítása

A munkaszerződés létrejöhet egy adott munkahelyen történő munkavégzésre (állandó munkahely), vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre. A változó munkahely esetén a szerződésben munkavégzés helyének azt a telephelyet kell beírni, ahol a munkavállaló munkáját beosztása szerint végzi. Változó munkahelynek állandóra, vagy állandó munkahelynek változóra módosítása a munkaszerződés módosítását igényli. Nem szükséges azonban szerződésmódosítás akkor, ha a munkáltató székhelye változik meg.

Nem kell a munkaszerződést módosítani akkor sem, ha a munkáltató gazdasági érdekkörében, ideiglenesen szokásos munkahelyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót (kiküldetés). Joga van a munkáltatónak arra is, hogy - a két munkáltató között létrejött megállapodás alapján - más munkáltatónál kötelezze munkavégzésre dolgozóját (kirendelés). Ugyancsak mód van arra, hogy a munkavállaló más munkáltatónál végezzen munkát, ha - működési körében felmerült ok miatt - átmenetileg a saját munkáltatója nem tudja teljesíteni foglalkoztatási kötelezettségét.

Fontos szabály azonban, hogy ezek a lehetőségek időben behatárolhatók, hiszen egy naptári éven belül az átirányítás, a kiküldetés, illetve a más munkáltatónál történő munkavégzés együttes ideje a 110 munkanapot nem haladhatja meg.

A munkaszerződés kötelező elemeinek megváltoztatása esetén, tehát fő szabály szerint kötelező a munkaszerződést módosítani. A munkaszerződésben azonban ezeken az elemeken kívül más szabályokat is rögzíthetnek, ezek megváltoztatása szintén igényli az írásbeli módosítást.

A munkaszerződés módosulása

A munkaszerződés módosítására csak a felek egybehangzó, azonos akaratával kerülhet sor. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a munkaszerződésben foglaltak automatikusan megváltoznak, és a felek akaratától függetlenül módosulnak. Azokon a munkahelyeken, ahol kollektív szerződésben a munkáltatói, munkaadói és munkavállalói oldal olyan szabályt rögzít, amely a munkaszerződésben foglaltnál kedvezőbb, akkor a munkaszerződéstől eltérően ez a kedvezőbb szabály fog érvényesülni. Ez fordítva nem igaz, tehát, ha a munkaszerződésben a munkavállalóra a kollektív szerződésnél kedvezőbb szabályok alkalmazásában állapodtak meg, akkor a munkaszerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

Ugyanígy, hogy ha a munkavállalók személyi alapbére nem éri el a jogszabályban szabályozott kötelező legkisebb munkabér összegét, akkor a munkaszerződés az alapbér tekintetében a kormány döntésének megfelelően automatikusan módosul. Nem kell a munkaszerződést módosítani akkor sem, ha a munkáltató személyében jogutódlás következik be, hiszen akkor a munkáltató valójában nem változik, a jogviszony változatlan tartalommal továbbra is fennáll.